Horrortörténetek
UGYE MILYEN JÓ, HOGY NEM KAPCSOLTAD FEL A VILLANYT?? A fekete rózsa Élt egy család. Az apa minden reggel 6kor ment a pékségbe dolgozni. Az odafelé vezető úton mindig elhaladt egy virágásor előtt. Egy napont azonban megpillantott ott egy fekete rózsát. Csodálatos volt. Megvette. A rózsát a két gyermek szobájában helyezték el. Éjszaka az apa hangokat hallot, de azt hitte, hogy csak a szél fuj odakint. Reggel a kisebbik lányának levágva találták a fejét. Hetekig tartó gyász, s ennek jeléül ismét vettek egy fekete rózsát ugyanattól a virágárustól. Aznap éjszaka megint hangokat hallot, erre már felkapta a fejét, de a hangok azon nyomban elhallgattak, így visszafeküdt, s aludt reggelig. Ám ekkor ismét meghalt valaki acsaládból: A nagyobbik lány. Hetekig gyász, ennek jeléül ismét egy fekete rózsa a virágárustól. Ekkor az apa betett egy kést a párnája alá, hátha szükség lesz rá. Lefeküdtek, a hangok ismét jelentkeztek. Az apa felriadt, és megdöbbenve látta, hogy a rózsából egy kéz nyúl kifelé, és a felesége felé közeledik. Szerencsére még időben sikerült a férfinak vágni a "rózsa kezét". Másnap reggel 6kor a szokásos úton ment a pékség felé. Mint mindig most is ránézett a virágárusra és ekkor majdnem megállt a szíve: a virágárusnak hiányzott az egyik keze... A látó 1689-ben egy látót(kapcsolatba tud lépni a szellemekkel, látja a jövőt) vittek nem tul sulyos sérülésekkel kórházba. Kb egy hétig nagyon jól elvolt ott, de ezután éjszaka szürnyö dolgokat kezdett látni: A kórház betegei meghalnak. Minden éjjel az ép soron következő áldozat halálát látta.Ezek persze a következő nap mindig meg is történtek. Egy ideig türte, hiszen tudja mivel jár az, ha valaki látó. De egy nap az egyik barátja kínok kínjai közt halt meg álmában. Ekkor felkelt, majd a mellette lévő ablakhoz sétált és kiugrott.Azóta átok ül azon a helyen. Bárki, aki azon az ágyon gyógyul, mint amelyiken a látó, 2 hét után öngyilkos lesz: Nem bírja a rémálmokat-a látó rémálmait. 2. hét éjszakáján mindegyik az ablakhoz sétál, majd kiugrik.
Az utasok jó néhányszor kiszálltak az autóból, de semmit sem láttak.
Mikor már harmadszor szálltak ki, úgy hallották, hogy az egyik közeli folyó különösen zubog.
Odasétáltak hát a hídhoz, és döbbenten látták, hogy beszakadt. Vajon egy szellem figyelmeztette őket a veszélyről, vagy csak egy éjjeli lepke esett a fényszóró áldozatává?
Egyik reggelen egy sofőr felesége lefotózta a férjét az autóban. Ez a nap volt a férfi utolsó munkanapja, mivel az autó tulajdonosa meghalt, az örökösök pedig eladták az autót.
Mikor később előhívták a képet, kísérteties felfedezés tanúi lettek. A hátsó ülésen ott ücsörgött a férj által húsz éven át fuvarozott hölgy. Vajon hogyan kerülhetett a képre?
Későn volt a temetés, ők meg előbb odaértek, mint a ravatalozás kezdődött. Mary csak szorongatta a sötétbarna plüss macit, amit hozott magával, s bámulta a sírokat. Olvasni nem tudott még, így csak a képeket nézegette, s elkeveredett rokonai mellől.
Csak sétálgatott a sírok között, meg-megállva, mígnem elért a ravatalozóig. A súlyos ajtó nyitva állt, kintre világosságot engedve. Ő maga megállt az ajtóban, s nézte a szertartást. Pár feketébe öltözött embert látott imádkozni, az oltárnál egy nyitott koporsót. Nem látta ki volt benne, viszont kíváncsi természet volt, ezért halkan, tétova léptekkel, kicsit félve a koporsóhoz sétált. Lépteinek nem volt zaja, csak az imák mormolását és halk zokogást lehetett hallani.
Mary lábujjhegyre állva a koporsóba nézett, ahol egy fiatal lány feküdt. Mintha csak aludt volna, oly békés volt arca. de mintha még álmában is sírt volna. Szeme sarkában ott csillogott egy könnycsepp. A kislány megsajnálta a lányt, ezért plüss állatát a lány karja mellé tette, s ekkor vette észre a csuklóján az összevarrt sebeket.
- Megkapod a macim, hogy ne kelljen egyedül aludnod-, suttogta, majd megsimogatta a halott hollófekete haját és amilyen hangtalanul jött, úgy is ment. Még az ajtóból visszaintegetett, de akkor már az aggódó apja is megtalálta és gyorsan elvitte onnan.
- Apu! Miért sír itt mindenki?- kérdezte pár pillanat múlva, amikor már a kocsi felé közeledtek.
- Mary! nekik is hiányzik a mamájuk - válaszolta halkan az apa, könnyeivel küszködve.
- Nem apu! Nem ők! Hanem a temetőkertből. Ahol a nagy köveken kis fényképek vannak ahol az emberek alszanak. Miért?- kérdezte - félnek egyedül?
Az apa nem válaszolt semmit, csak magához szorította egyetlen kislányát és zokogott
Még most is hallani vélte apja zokogását, 12 év távlatában s arra a megválaszolatlan kérdésre: Miért sírnak az alvó emberek a temetőben?" ott ült egy fa alatt, szakadt ruháiban, a zuhogó esőben, s egyre csak a sírkövet bámulta annak a lánynak a sírkövét, akinek akkor a mackóját adta.
- Te legalább nem vagy egyedül?- suttogta - de mellém ki fog tenni?- kérdezte, most már zokogva, s karjaira nézett. Ruhája csupa vér volt, minek már az eső nagy részét lemosta. Csuklóján ezernyi mély vágás, mint amit a lánynak a kezén látott akkor.
Őrültnek hitte magát. Olyan embereket látott kik rég meghaltak. Szellemeket, kiknek valósnak látott. senki más csak ő. Félt, rettegett, egész életen át minden éjjelen, amikor az ágya mellett álltak anyák, kik meghaltak, mikor gyermekük megszületett, halott gyermekek, kik nem tudtak megszületni s ő csak sírdogált éjjeleken át míg ők csak nézték, fájdalmas és irigylő tekintettel, hogy ő még élhet őt még szerethetik, s ő is szerethet még attól a naptól kezdve, minden nap, rettegésben élt. Egy személytől nem félt, akinek akkor odaadta legjobb barátját. Ő most is ott ült vele szemben, s nézte, mit tesz, de nem adta jelét, sem a rosszallásnak, sem a helyeslésnek.
Mikor Mary már alig élt, mégis megtörte az örök csendet:
- Szeresd a magányt, tanulj meg szenvedni, s akkor el tudod viselni az örök csendet, mi körülvesz-, suttogta, s nyújtotta feléje a mackót, amit még ő adott neki. Összevarrt csuklójából még mindig szivárgott a vér mitől már a medve is vörös volt...
Bár benne volt egy kisebb félelem mint ált. mindenkiben az ilyen horrofilmek után,de megértette magával,hogy ez csak egy film és ilyen nem létezik!
Péntek 13......éjfél......
Tehát éppen kinyitotta az ajtót,belépett a küszöbön,és mintha egy árnyék,hirtelen elsuhant volna az ablakja elött,mivel az ablak nyitva volt és huzat volt jobbnak vélte ha becsukja:Amint becsukta az anyja merev sikitásátt hallotta!először azt hitte csak a képzelete játszik vele,de amikor meglátta az ablakján a vércseppeket felsikitott az álmából!szörnyű rémálom volt....alig tudott vissza aludni,de amikor már majdnem sikerült,hallotta apja vérbefagyasztó ordibálását s,az apja levágott feje berepült az ablakon(ami csukott volt)!!ekkor ismét felébredt az álmából,és elkezdett sírni!!elmondott egy imát és megpróbálta magát nyugtatni,hogy biztosan csak az aznap esti horror film hatása,s ezzel ismét álomba szernderült!ekkor megint szörnyű sikitás ami most a huga száját hagyta el s látta ahogy megöli egy véresszájú élő-halott kb. 50éves férfi,és a szemei tüzbe3n forogtak mintha csak azt akarná mondani a következő te leszel Elizabeth!!
A lány ismét sikitva ébredt fel! megint sírt-sírt és megesküdött,hogy soha többé nem fog horror filmet nézni!
Aztán hallott v.mi éles zajt,és megint látta azt az árnyékot elsuhanni az ablakánál ,de ott meg is állt az ablak eött!
Sikitva szaladt ki a szobájából,szölni a többieknek......
Apja ott feküdt a nappaliban,fej nélkül elvérezve,az anyja a küszöbön a gyomrában egy hatalmas kés,ütés és karmolás nyomok! s fálrenézve ekkor megpillantotta a hugár is aki szétmarcangolva apró darabokban feküdt a padlón!
A lány azt hitte ismét csak álmodja,de akkor feltekintett a plafonra és vérrel a következő feliratott olvasta: TE VAGY A KÖVETKEZŐ!!
Miután már akkármennyire csipkedte magát és pofozgatta,hogy ébredjen már fel,egy hörgő hangot hallott maga mögött! Nem mert megfordulni tudta mit fog látni............azota mindenki aki odaköltözik minden péntek 13.-án visszatér ez a szellem és.......
A kisfiú
Egy házban él egy család akinek a gyermekük meghalt pár évvel ezelött . A szülei nem temettették el, hanem a szobájában hagyták a szobában semmit nem mozdítaka el a helyéröl. Kulcsra zárják az ajtót. Elteki egy év, aztán kettö, gondolták, ha majd a teste el kezd büdösödni elhamvasztják. De semmit sem éreztek. Kinyitották az ajtót, de a kisfú nem feküdt az ágyán ahogy meghalt. ( a szobában nem volt ablak) A szülök nagyon megijednek, hogy mi történhetett vele. Aznap este a fiú anyja elemnt fürdeni hirtelen megjelent a kisfia. Az anyja nagyon megörült, hogy mégsem halt meg. Majd a fiú odamnet az anyjához, és az anyját a vízbe folytotta. Majd a fiú eltünt. Az apa éppen a vacsorát fözte. Neki is megjelent a kisfiú. Az apja is nagyon megörült, hogy itt a kisfia. Majd a fiú odemnt hozzá, és a fejét a forró olajba nyomta. Másnap reggel mikor a szomszédok kihívták a rendörséget,a rendörök bemetek a házba a tükörrel szemben feküdt a két hulla. A tükörre pedig vérrel ez volt írva: MIÉRT NEM ENGEDTETEK ÁT A MÁSVILÁGRA, EZÉRT MOST MEGBÜNHÖDTETEK!!!
Sok-sok éve történt Skóciában. Egy fiatal házaspár, Duncan és Janet Baxter és két gyermekük egy öreg házba költöztek, nem messze Edinburghtól.
Egy nap, nem sokkal a költözésük után, Baxterék kutyája, Rex, vadul ugatni kezdett az ebédlőben. Mr. Baxter berohant a szobába megnézni, hogy mi történhetett. Rex a falra ugrált, mintha el akarna kapni valamit. Aztán a kutya eldőlt,s mozdulatlanul hevert a padlón. Mr. Baxter a falra nézett. Nem látott semmit.Abban a pillanatban valami nagyon-nagyon hideget érzett.Letérdelt Rexhez. Az eb halott volt.
Ezután elkezdődött a tortúre. Minden éjszaka ugyanolyan volt. Először az ablak kicsapódott és az ajtók nyikorogni kezdtek. Majd egy borzalmas sikoly, utána egy férfi nevetése. Kegyetlen és szörnyű nevetés volt ez. Hamarosan a család egyetlen tagja sem bírt elaludni.
Egy este, amikor Mrs. Baxter hajat mosott a fürdőszobában, hirtelen jéghideg ujjak érintését érezte a vállán. A nő belenézett a tükörbe. Senki sem állt mögötte. Mrs. Baxter felsikított, lerohant az ebédlőbe, ahol meg is találta férjét. Mielőtt bármit elmesélhetett volna neki, minden lámpa lekapcsolódott, és a nő valami meleget és nedveset érzett az arcán. A lámpák újra felkapcsolódtak. Mrs. Baxter felnézett. A plafonon egy nagy, vörös folt éktelenkedett. Vér csöpögött le belőle. Baxterék másnap kiköltöztek a házból.
Tíz évvel később egy Andrew McStay nevű fiatal fiú, mesélt a barátainak a házról.
-Több mint tíz éve üresen áll-újságolta- Az emberek szerint kísértetek laknak benne. De én nem hiszek a szellemekben!
-Fogadok, hogy nem mernél ott tölteni egy éjszakát -felelte egyik barátja.
-De igenis mernék! Miért is ne? - vágott vissza Andrew.
-Akkor jó - válaszolt a barátja - 50 fontot teszek rá, hogy nem bírod ki! Andrew habozott. Nem igazán akart a házban maradni, de nem akart gyávának tűnni barátai előtt.
-Rendben - szólt végül - Megteszem!
És így történt, hogy Andrew McStay elment az öreg házba egy hideg téli estén.
***
Amikor Andrew belépett az ajtón, rá kellett jönnie, hogy nagyon sötét van. A fiú megpróbálta felkapcsolni a lámpát, de nem volt áram a házban. El akart menni, de nem akarta, hogy barátai kinevessék. Talált egy gyertyát, és meggyújtotta. Elsétált az ebédlőbe. A tekintete hosszasan elidőzött egy régi olajfestményen a falon. Amíg a képet nézte, felfedetett egy különös foltot a plafonon. Nem látta tökéletesen, ezért közelebb lépett, hogy jobban szemügyre vegye. Abban a pillanatban lépteket hallott az ajtó felől. Hirtelen egy émelyítő sikoly hangzott fel, amit egy férfi nevetése követett. Borzalmas nevetés volt. Andrewnak elakadt a lélegzete.
A fiú ki akart menekülni a szobából, de horrorisztikus módon zárva találta az ajtót! Andrew vissza akart fordulni, de mielőtt akár megmozdulhatott volna, jéghideg ujjak fonódtak össze a nyaka körül. Majd elsötétült előtte a világ.
***
Másnap reggel a barátai ájultan találták Andrew-t az ebédlő padlóján. Nagy horzsolások éktelenkedtek a nyakán és egész arca tele volt karmolásokkal. A fiú eszméletlen volt ugyan, de élt. A barátai azonnal az edinburghi kórházba vitték őt.
A következő huszonnégy órában Andrew még ájult maradt. Aztán egyszer csak lassan kinyíltak szemei. A doktor utasítása szerint még egy darabig ágyban kellett maradnia, és ki kellett pihennie magát. Még aznap a rendőrök meglátogatták Andrew-t a kórházban. Azt akarták tudni, hogy miért ment Andrew a házba, meddig maradt, és mi történt. Andrew mindent elmondott nekik, amit tudott.
Azon az estén két rendőr érkezett a házba. Egy rendőrkutya is volt velük. Körbenéztek. Amikor az ebédlőbe érkeztek, felfedezték az olajfestményt. A kutya hirtelen izgatott lett, és elkezdett ugrálni a falra. A rendőrök alaposan megnézték a falat, de nem találtak ott semmit. Akkor a kutya mérges ugatásba kezdett. Végül a rendőrök úgy döntöttek, hogy lyukat fúrnak a falba, hogy lássák, van-e valami érdekes a falban. Fél óra múlva egy elrejtett valamire bukkantak. A 'valami' egy hatalmas fémdoboz volt. A rendőrök felnyitották. A dobozban több száz aranypénzre akadtak.